Zajra ébredtem. Legalábbis azt hiszem. Mert ugye, amikor felébred az ember, még nem tudja biztosan, hogy zajra ébredt vagy mire...
Pár pillanatig próbáltam kitalálni, még alszom-e, vagy ébren vagyok-e már és egyáltalán, mi is volt ez?
Különféle zajok folytatódtak
Süvítés. Zörgés. Döndülések.
Fiiiiiiiiiii.....danngggg... huiiiiiiiiii... dannnggg-dannnggg.... viiiiiiiiij....  bumm-dam-reccs.... bumm-dam-reccs.... bumm-dam-reccs... huiiiiiiiiii... dannnggg-dannnggg
Próbáltam összerakni magamban, mi ez.
Hamarosan rájöttem, legalább kétféle forrásból származik. Először is, bitangul dühöng a szél odakünn, kísértetiesen huhog az ablakok, ajtók résein át. Oké, a süvítés letudva.
A zörgés egy része is tőle származik, ahogy rázza a keretükben lötyögő, rosszul záródó ablakokat.
A döndülés (sőt, egész sorozat, bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs , bumm-dam-reccs ...) viszont Jim lesz.
Jim a felső lakó és időnként csörtet éjszaka. Nem tudom, miért. Valószínűleg nem is tudja, hogy csörtet, nem pedig jár, hiszen felette nem lakik senki, így nem tudhatja, milyen.
Jim talán valami rendfenntartó vagy katona lehetett sokáig és megszokhatta a masírozást?
Lépései markánsan döndülnek, minden lépés kétszer dobban, egy hangosabbat, mikor a sarkát vágja a padlóhoz (bumm), egy halkabb, mikor a lábfej eleje lecsapódik (dam), ezekhez szinte azonnal társul a parketta hangos reccsenése (reccs).
Bumm-dam-reccs,. Bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs... szünet... bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs.
Néha elgondolkodom, vajon neki is ez-e a hálószoba és ha igen, akkor mi a fenét tud ennyit járkálni benne? A szoba kicsi. Nagyjából három lépéssel átjárható.
Bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs, bumm-dam-reccs...
Ahogy a sötétben fekve figyeltem, már egy harmadik zajforrást is felfedeztem. Hrrrrrrkkkkhhh...hrrrrrrkkkkhhh... hrrrrrrkkkkhhh... Valamelyik másik szomszédból eredő ütemes, halk horkolás.
Sóhajtva úgy feküdtem, hogy a süketebb fülem legyen felül, de a párnán-matracon át is hallottam a hangokat. A percek vánszorogtak, Jim egy idő után elnyugodott, a horkolás és a szél pedig már kevésbé volt zavaró, így lassan visszaalaudtam.