Tényleg ennyire velem lenne a baj?
Ilyen könnyű másoknak elfogadni, hogy csak számok egy arcnélküli rendszerben és hogy csak akkor részesülnek megfelelő elbánásban, ha ezek a számok azt mutatják, hogy rendes emberek?
Azon múlna, hogy mennyire vagyok becsületes ember, akire számítani lehet és aki megbízható, hogy mióta és mennyi hitelt fizettem vissza? Tényleg normális, hogy a cégek egyedül ez alapján minősítenek embereket itt az USA-ban? Vagy ez máshol is így megy, csak eddig még én nem nagyon szembesültem vele?

Mi a baj velem, hogy ha az én számaim – ha egyáltalán vannak – nem erről szolgáltatnak adatot? Miért kezelnek úgy, mint egy becstelen, megbízhatatlan senkiházit, aki fizetés nélkül le fog lépni? Soha nem tenném. Előbb adnék el egy hangszert, semmint ne fizessek becsületesen.
Tényleg nem érti senki, hogy ez sértő és a becsületemet kérdőjelezi meg?
Nem az ember, aki közli velem, hanem maga a rendszer, mert hibásan dönt, tévesen ítél meg. És nem tehetek semmit ellene, csakis azt, hogy szófogadóan megadom neki, amit kér, beolvadok ebbe a rendszerbe, elfogadom a szabályait és táplálom.

És bizonyos szempontból még meg is értem, hogy miért ilyen. A szervezetek számára, akiknek az emberek csak alkatrészek a profit megtermeléséhez, olyan szükséges részei a rendszernek, melyből ki lehet nyerni bizonyos pénzt, fontos, hogy tudják, mennyit és milyen biztonsággal lehet kivonni belőlünk. Ezért nyilván statisztikai kutatások alapján kidolgozták ezt a rendszert, ahol egyvalami fontos: életed során mikor mennyi hitelt vettél igénybe és mennyire jól fizetted ezt vissza. Ez az értékmérőd. Ettől leszel valaki, egy kockázatos selejt, akivel nagyon kell vigyázni, vagy éppen egy megbecsült, kitüntetett státuszú, magas profittermelő reménységű alkatrész. Mert nem az vagy, aki vagy, hanem amennyi pénzt költesz ezen a rendszeren át és a statisztika szerint ez kellő biztonsággal megmondja, hogy mit fogsz csinálni a jövődben pénzügyileg.
De ha nincs múltad, csak jelened, akkor jövőd sincs. (Hmm, ez jó mondás, ez másra is alkalmazható). :)
Ha nem vettél föl eddig hitelt és nem fizetted rendesen, ha nincs rólad feljegyzés, az éppen olyan, mintha megbízhatatlan, rossz adós lennél, aki nem fizette vissza a hiteleit.
Pedig ez mennyire nem igaz! Mégis azok szerint, akik ebben a rendszerben nőttek fel, ez helyes, korrekt és jól van így. Talán igazuk is van.
Talán én vagyok túl csökönyös és értetlenül szélmalomharcot vívó. Talán valami elátkozott kelet-európai álértelmiségi allűr dolgozik bennem.
Talán csak egyszerűen értetlen és negatív vagyok, aki mindenben hibát keres.

Akárhogy is, sajnos sose fogom itt jól érezni magam, úgy látszik.