Két év Bostonban (meg másfél)

Kiköltöztem két + másfél évre Bostonba dolgozni, gondoltam, megörökítem az élményeimet.

Ajánlott olvasmány!

Egy régi barát és volt kolléga, szintén külföldre költözött:
Egy kitántorgó naplója

Friss topikok

  • Boston2: @Béla Salamon: Köszönöm, hogy írtál. Én aztán végül négy év 9 hónapot voltam kinn, egy évig család... (2018.09.24. 22:17) Búcsúbeszéd
  • Boston2: @iota draconis: Az a Dzseff, igen. Nem hinném, hogy valaha is még találkozunk, de ha mégis, átadom... (2017.08.30. 14:58) Bekeményítettek
  • Boston2: @FutureFry: Nahát, nem is gondoltam, hogy még olvasni fogod... :) (2016.04.22. 21:51) A Saabadság ára
  • Boston2: @ribizlifozelek: Állás az van, nem is rossz, csak másfél óra az ingázás. Lesz róla poszt. (2015.11.20. 19:00) Légy pozitív!
  • Boston2: @kék madár: Miért is nem csodálkozom ezen? (2015.10.23. 18:44) Vissza Bostonba

Címkék

1956 (2) abszurd (1) adó (1) Air france (1) ajánló (1) akkumulátor (1) aksi (1) Alitalia (1) állat (11) amazon (3) Amerika (2) amerika (145) apple (13) Apple (1) árengedmény (1) artisjus (1) at&t (5) átutalás (1) autó (17) baleset (1) bank (8) barkács (6) bazmeg (1) benzinkút (1) beperel (1) bevásárlás (8) bicikli (22) biztonság (5) blog (1) bor (2) bőrönd (1) borzalom (1) bosszúság (3) boston (127) Boston (1) bunkó (1) bürokrata (1) buszsofőr (1) canon (1) CDG (1) Cervignano (1) CIB (2) Citizens (1) comcast (2) copyright (1) credit (6) család (1) csekk (1) cvs (1) delta (1) diner (1) diszkont (1) ebay (3) eBay (1) edigital (1) egér (3) egészségügy (2) életkép (2) élet külföldön (128) élmény (1) előítélet (1) előzmény (4) emlékezés (1) emlékmű (2) enterprise (1) érdekes (1) erdő (1) erősítő (1) étel (7) étterem (1) Európa (1) facebook (1) félrevezető (1) fender (1) flying blue (1) forradalom (1) fotó (3) foxconn (1) frankfurt (1) fura (1) fűtés (1) gallon (1) gasztro (16) gibson (2) Gibson (1) gitár (14) gondolatok (1) google (1) gps (2) Grado (1) gumi (2) gyógyszer (1) hálaadás (2) hangszer (12) hangya (1) hatóság (1) ház (1) haza (2) hekkelés (1) hideg (1) hitel (1) hivatal (4) (2) htc (2) hurrikán (3) húsvét (1) időjárás (4) információ (1) internet (4) iphone (4) irene (3) itthon (3) Java (1) javítás (2) jog (1) jogosítvány (1) kapitalizmus (1) karácsony (1) kaució (1) kenyérsütés (4) kerékpár (21) klm (2) kölcsönzés (1) költség (1) koncert (1) konyha (3) könyv (2) közlekedés (7) kudarc (1) küldetés (1) külföld (72) különbség (1) kütyü (1) lakás (3) lion (1) lúd (1) lufthansa (1) m&m's (1) Mac (1) macbook (4) macintosh (2) macska (1) madár (2) Magyarország (3) máv (1) MBTA (1) mcdonalds (2) mcgyver (3) merengés (14) michael daisey (1) minute clinincs (1) mission statement (1) mobil (6) mókus (5) munka (19) napló (117) new york (2) nyaralás (1) nyelv (2) ocsmány (1) olajcsere (1) Olaszország (1) online vásárlás (3) open house (1) óra (1) öröm (9) orvosi ellátás (1) os x (1) OS X (1) otthon (2) őz (1) pánik (1) papaya (1) paranoia (2) patika (1) Paypal (2) paypal (2) pénzügyek (1) pizza (1) posta (2) privacy (1) pulyka (2) relic (1) rendőrség (1) reptér (3) repülés (7) rettenet (1) rizs (1) Róma (1) Romney (1) ronda (1) ruha (4) saab (7) sandy (1) social security (1) spam (1) starbucks (1) steve jobs (1) strand (1) support (3) számvetés (1) szégyen (1) szemüveg (1) szerelés (1) szerszám (1) szerviz (1) szoftver (2) szolgálati közlemény (4) szőnyegtisztítás (1) sztori (1) technika (40) tél (1) telenor (1) természet (3) tojás (1) tojásfestés (1) tömegközlekedés (1) túlzás (1) túra (1) t mobile (1) ügyintézés (3) ünnep (1) UPS (3) ups (4) usa (131) USPS (1) usps (1) utazás (22) valvoline (1) van halen (1) városnézés (2) vásárlás (4) vélemény (13) Velence (1) verizon (8) video (7) virgin mobile (1) vizsga (1) vonat (4) youtube (1) zene (3) zipcar (2) Címkefelhő

Linkblog

Credit, áldassék a te neved!

2011.05.16. 04:26 Boston2

Tényleg ennyire velem lenne a baj?
Ilyen könnyű másoknak elfogadni, hogy csak számok egy arcnélküli rendszerben és hogy csak akkor részesülnek megfelelő elbánásban, ha ezek a számok azt mutatják, hogy rendes emberek?
Azon múlna, hogy mennyire vagyok becsületes ember, akire számítani lehet és aki megbízható, hogy mióta és mennyi hitelt fizettem vissza? Tényleg normális, hogy a cégek egyedül ez alapján minősítenek embereket itt az USA-ban? Vagy ez máshol is így megy, csak eddig még én nem nagyon szembesültem vele?

Mi a baj velem, hogy ha az én számaim – ha egyáltalán vannak – nem erről szolgáltatnak adatot? Miért kezelnek úgy, mint egy becstelen, megbízhatatlan senkiházit, aki fizetés nélkül le fog lépni? Soha nem tenném. Előbb adnék el egy hangszert, semmint ne fizessek becsületesen.
Tényleg nem érti senki, hogy ez sértő és a becsületemet kérdőjelezi meg?
Nem az ember, aki közli velem, hanem maga a rendszer, mert hibásan dönt, tévesen ítél meg. És nem tehetek semmit ellene, csakis azt, hogy szófogadóan megadom neki, amit kér, beolvadok ebbe a rendszerbe, elfogadom a szabályait és táplálom.

És bizonyos szempontból még meg is értem, hogy miért ilyen. A szervezetek számára, akiknek az emberek csak alkatrészek a profit megtermeléséhez, olyan szükséges részei a rendszernek, melyből ki lehet nyerni bizonyos pénzt, fontos, hogy tudják, mennyit és milyen biztonsággal lehet kivonni belőlünk. Ezért nyilván statisztikai kutatások alapján kidolgozták ezt a rendszert, ahol egyvalami fontos: életed során mikor mennyi hitelt vettél igénybe és mennyire jól fizetted ezt vissza. Ez az értékmérőd. Ettől leszel valaki, egy kockázatos selejt, akivel nagyon kell vigyázni, vagy éppen egy megbecsült, kitüntetett státuszú, magas profittermelő reménységű alkatrész. Mert nem az vagy, aki vagy, hanem amennyi pénzt költesz ezen a rendszeren át és a statisztika szerint ez kellő biztonsággal megmondja, hogy mit fogsz csinálni a jövődben pénzügyileg.
De ha nincs múltad, csak jelened, akkor jövőd sincs. (Hmm, ez jó mondás, ez másra is alkalmazható). :)
Ha nem vettél föl eddig hitelt és nem fizetted rendesen, ha nincs rólad feljegyzés, az éppen olyan, mintha megbízhatatlan, rossz adós lennél, aki nem fizette vissza a hiteleit.
Pedig ez mennyire nem igaz! Mégis azok szerint, akik ebben a rendszerben nőttek fel, ez helyes, korrekt és jól van így. Talán igazuk is van.
Talán én vagyok túl csökönyös és értetlenül szélmalomharcot vívó. Talán valami elátkozott kelet-európai álértelmiségi allűr dolgozik bennem.
Talán csak egyszerűen értetlen és negatív vagyok, aki mindenben hibát keres.

Akárhogy is, sajnos sose fogom itt jól érezni magam, úgy látszik.

A bejegyzés trackback címe:

https://boston.blog.hu/api/trackback/id/tr712907191

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

orlov 2011.05.16. 05:06:17

Nem tudsz aludni? :D

arpeen2 2011.05.16. 08:13:45

Bár sosem voltam még az USA-ban,de nagyon érdekelnek az ottani dolgok és néhány barátom és volt munkatársam él kint.

A véleményem szerint itt valami olyasmi lehet a dolgok lényege, hogy ilyen sok embert, mint aki az USA-ban él csak így lehet "rendszerben" tartani, hogy minimálisra csökkenjenek az ügyeskedések a csalások, amik sajnos itthon sok esetben megtörténnek. (pl hajléktalanok nevére cégek/autók/telefonok vásárlása és eladása). Ha megpróbálunk egy kicsit elvonatkoztatni a most létrejött egyéni sérelmedtől (nyilvánvalóan tévesen ítélnek meg az információik alapján), lehet az a jó rendszer amit itt is alkalmazni kellene, még ha nem is pont ebben a formában, de lehet hogy az irányt példaértékűnek lehetne venni. Érzésem szerint ott ez az ára (RÉSZBEN) annak, hogy az itthoninál kedvezőbbek lehessenek az adók és olcsóbb is legyen minden úgy általánosságban (lásd gitár :) ). Ugyanis itthon is a korrektül (hitel)törlesztők és adót nyögők fizetik az ügyeskedők és a korrupciógyárak étvágyát is. Ha ilyenek nem vagy csak nagyon kevesen lennének, az adók és az árak is alacsonyabbak lehetnének.

Bocs ha kicsit filozofikus voltam. :)

Boston2 · http://boston.blog.hu/ 2011.05.16. 15:06:08

@arpeen2: Biztos van benne sok igazság, ezt én is átlátom.
Nyilván az itteniek számára ez egy bevált és működő rendszer, ebben nőttek fel, nem is tudnak mást elképzelni.
Ahogy én meg nem ebben nőttem fel, ezért nehéz ezt elfogadni normának.

Egy ponton azonban mindenképpen hibádzik, a külföldről ideérkezett letelepülők nem férnek bele a rendszerbe. Nem csak én, senki se, akinek nincs múltja amerikai pénzintézeteknél.
Lehet az illető bármilyen hitelképes otthon, nem számít. Újra kell építenie a bizalmat.
Ez különösen akkor okoz stresszt, ha közben meg munkájában éppen hogy megkapja a bizalmat és elismerik a teljesítményét. Miért van az, hogy dolgozni jó vagyok, de mobil előfizetést venni már túl kockázatos?
Hogy is van ez?

És az ő szempontjukból végül is az is érthető, hogy baromira nem érdekli őket, mi lesz a külföldiekkel. Nem számít, majd megszoknak vagy megszöknek.

arpeen2 2011.05.16. 18:18:40

@Boston2: A világ talán legnagyobb hatalma Ők. Megtehetik, megtehetnek bármit, akkor is azok lesznek amik. Ott tényleg igaz amit legutóbb itthon hallottam : "ha nem tetszik el lehet innen menni". Itt nincs ami arasztalja az embert, ott meg van. Nagy különbség. A többség (köztük én is) véleményem szerint majdcsak bármilyen áldozatot meghozna, hogy a helyedben (vagy más kint élő helyében) lehessen és a legutolsó dolog ami érdekelné őket a hiteltörténeti szívás.

Boston2 · http://boston.blog.hu/ 2011.05.16. 19:11:08

@arpeen2:
Elhiszem, De abban már nem vagyok biztos, hogy mikor itt szembesül a dolgokkal, továbbra is annyira jónak találja-e.
Persze biztos akad, akit ezek nem zavarnak. Engem sajnos igen.

Nem csak a hiteltörténetről van szó, az csak egyik eleme a szívásnak. A tébé-szám, az igazolvány, az alig működő mobilnet, a túlterhelés a munkában... ennél jobbat vártam.
Amire nem panaszkodhatok, az a fizetésem, ez tény. De egyrészt a pénz nem minden, másrészt arra nem is panaszkodtam, sőt... :)

quimba 2011.05.17. 14:13:50

Boston2 próbálj meg végre túllépni ezen a credit storyn,békélj meg vele.Amerikában ilyen világ van,ezt szokták meg az emberek (persze,hogy mennyit ér,azt megmutatta a 2008-as világválság,melyet praktice ŐK okoztak).
De:van elég jó fizetésed
van ragyogó kerékpárod,amilyen itthon tán sose lett volna
sokat kerékpározol(nagyon helyesen)
van jó munkád,ha sok is-talán meg is becsülnek
van annyi gitárod amennyi itthon sose lett volna
ezt mind Amerika tette lehetővé
ott van Brian,akit megszerettél-ő is Amerika
ott van a hölgy,aki kérés nélkül segített a biciklire pakolni
ő is Amerika
Értékeld át ellenszenvedet,Te most ott élsz,próbálj meg alkalmazkodni ahhoz,melyen úgyse tudsz változtatni.
Barátkozz a gondolattal,mert a télnek nem mehetsz neki bicajjal.Minden jót,higgadj le,ha igazad van is.